Zöldellő település a Kiskunsági-homokháton

Zöldellő település a Kiskunsági-homokhátonVidéki városainkban is egyre több helyütt, a légszennyezettség mértékének visszaszorítása érdekében már nemcsak környezetkímélőbb, a jövő generációinak szempontjait is figyelembe vevő, valamint természeti értékeink megőrzését hordozó tervezet született meg, hanem konkrét területfejlesztési programokat, zöldberuházásokat iktatnak be az önkormányzatok. A rendszerint több százmilliós nagyságrendű támogatási formák létrehozásának lokális céljain túl, egyben az európai normatíváknak a betartását, vagyis a szennyezési határértékhez való alkalmazkodást hivatottak elérni.

A homokháti település környezetkímélő megújulásának jegyében 100 %-os támogatásban részesítette a lajosmizsei önkormányzatot a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programirányító Hatósága, melynek szerződését e kisváros hivatalos honlapján meg is tekinthetjük. Fejlesztésük közel 3 éves kivitelezési periódusa alatt megújul legalább 8 közterületi helyszín, illetőleg padok, biciklitámaszok és hulladékgyűjtőkkel is gazdagodhat a megfiatalított koros fáknak a környezete, így biztosítva a minél nagyobb biodiverzifikációt, faji sokszínűséget. A városlakók örömére bővítik a hasznosított területeknek az arányát. Köztudott, miszerint minél nagyobb egy város infrastrukturális szerepköre, annál mérvadóbb közúthálózatot igénylő járművek károsanyag-kibocsátása, mely közvetlen szennyezi a levegő minőségét. Ez a minőség kihat ugyanakkor a helyi lakosság egészségi állapotára, nem kizárt sajnos e dózisoknak köszönhetően még az élettartam mesterséges úton történő lerövidítése sem, evégből közös célunk, hogy megfékezzük, legalábbis jogi és tárgyi feltételeink birtokában mihamarabb kezeljük a környezeti krízist.

Mit tehetünk hétköznapi polgárként?

Ahogyan a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” mondás is tartja, a környezetkímélő magatartásformát akár saját háztartásunkban is könnyen elsajátíthatjuk. Kezdve a foszfátmentes mosószerek használatától egészen a rendkívül gyors felmelegedéséről híres falfűtés fűtőrendszerbe kapcsolásán át a közlekedésben alkalmazott alternatív hajtási rendszereken át számos módon tehetünk helyi, regionális és egyúttal országos szinten a szennyezések mérséklésének érdekében. A Központi Statisztikai Hivatal 3 évvel ezelőtti idősoros elemzéséből megtudhatjuk, miszerint a zöldberuházások által sikeresen léptünk fel mind az üvegházhatású, mind a savasodást okozó gázok teljes kibocsátási értékeinek csökkentésében, ugyanis 2015-ben több mint 52 millió tonnával gyérült e fenti szennyező ágensek légkörbe emittálása. Bár a nemzetközi irányelvekhez mi is igyekeztünk felzárkózni, ám érdemes megjegyezni, hogy a 80-as évek közepén datált értékéhez képest 30 év leforgása alatt, csak az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy megfeleződött, amihez a termelő és energiahasznosító üzemek környezetvédelmi, ún. zöld beruházásai is lényegesen kivették a részüket. A kellő védelem elérése terén, kezdetben a beépített területeken élők egészségét igyekeztek megőrizni, hiszen már a XX. század első felében észrevették a légszennyezés, illetve a légúti irritációk, valamint a légzési nehézségek közötti párhuzamot. Legérzékenyebb csoportként a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, az asztmával, vagy tüdőtágulattal küzdő betegeket, a kifejlett tüdővel még nem rendelkező gyermekeket, valamint a várandós nőket és a szabadtéren dolgozókat nevezték meg a légszennyezés.hu oldalon, emellett a Világ Egészségügyi Szervezetének honlapján világosan meghatározottak azok emberi tevékenységek, amikkel súlyosan károsítjuk nemcsak a lakók, hanem a teljes ökoszisztéma állapotát. Ebben benne van többek között a lakossági, illetve mezőgazdasági hulladékok elégetéséből származó üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása, így háztartásunkban a már említetteken kívül környezetkímélő technikákat, technológiákat kell alkalmaznunk például a hulladékgyűjtés, vagy az energiatakarékos világítás terén is.

Mire jó mindez nekünk?

Mint arra a lajosmizsei pályázatban is kitértek, a hulladékok gyűjtésére szolgáló edénykapacitás bővítésével egyrészt megelőzzük a nehezen, vagy emberi léptékben lebomlani egyáltalán nem képes (pl. üveg) hulladékoknak a környezetbe jutását, ugyanakkor a szelektív gyűjtéssel energiát takarítunk meg. Energiatakarékos izzók becsavarásával magunk is költséghatékonyabbá tehetjük villanyáram felhasználásunk díját. A wolfrámszálas izzókkal ellentétben a LED lámpák 60-150 fokos szögben adnak hengeresen irányított fényt, amelynek nemcsak hatásfoka, hanem hosszú élettartama által, vibrálástól mentesen biztosíthatja éjszakai kényelmünket. Amennyiben már alternatív energiaforrásokkal állítjuk elő háztartási villanyáramunk túlnyomó hányadát (pl. napelemekkel), úgy az otthon feltöltött elektromos autónkkal gyakorlatilag megszűnik gépjárművünk a közlekedésben kifejtett káros hatása. Az villanyautók nem bocsátanak ki szén-dioxidot, illetve zajmentesen juthatunk el kívánt úti célunkhoz. Tekintve, hogy a legfejlettebbek közé sorolt Kecskeméti kistérségben levő Lajosmizse kiemelt szállítási forgalomnak ad helyet, úgy a szállítmányozással kapcsolatos munkaköröket is igénylő logisztikai vállalatok ugyancsak ékesítik a fenntartható fejlődési stratégiával rendelkező üzemek hírnevét, a környezettudatos nézetben viszont több helyi cég is partner, melyek kilétéről többek között az állás lajosmizse honlapon bizonyosodhatunk meg.

Logisztikus

LogisztikusMagyarország minden nagyobb vállalatának van raktára, ahol a profiljából kialakultan tartja eszközeit. Ezek építőipari eszközök, zöldségek vagy gyümölcsök lehetnek, illetve a használati szerszámok. Minden ilyen raktárban vannak komissziósok, akik a lentebbi polcokra pakolnak, vagy onnan veszik el a szükséges kellékeket. A magasabb polcokon lévő árú elérését már csak a targoncások tudják megoldani. Minden eltárolt láda vagy doboz mozgatható, tehát ha van hely lejjebb tudják pakolni. Bár a raktárak többségét éjszakára zárják, előfordul, hogy eltűnik valami fontos dolog. Ez többségében a munkavégzéshez szükséges szerszám vagy eszköz lehet, amit utána pótolni kell.  A raktárban tartják a munkások egyébiránt munkásruháikat is, azonban előfordul, hogy hazavihetik azt. A raktárakban nem csak targoncavezetőkre van szükség, hanem logisztikusokra is, a Jászfényszarui releváns állásokra specializálódott weboldal aktuális kínálatában lehet is látni hogy mind két munkakörre nagy a kereslet. Szinte minden vállalat alkalmaz logisztikusokat, főleg a nagy multik. A logisztikus dolga előkészíteni a szállítási terveket és előkészíteni a fuvarleveleket. Le kell szerveznie a szállítást az indulási és a végpont között. Oda és vissza is egyaránt. Az elektronikus nyilvántartórendszerben meg kell adnia, hogy az adott kamion hová szállít, mit szállít és mennyi van a szállítmányból.  A szállítások történhetnek külföldön és belföldön egyaránt. A külföldi szállítás előkészítése ugyan több időt vesz igénybe, de jobban meg is éri a cég profitja szempontjából. A belföldi szállítások is változó időtartamúak lehetnek attól függően, hogy a fővárosba vagy éppen az ország másik végében található városba kell-e majd szállítani az adott árumennyiséget.  Az áruk több félék lehetnek, műszaki cikkek, élelmiszerek, vagy bútorok. Így a logisztikusnak roppantul odakell figyelnie, hogy véletlenül se adjon meg hibás adatot.

A takarítás is egy fontos teendő

A takarítás fontosságát az ember csak a jelenkorban ismerte fel. Az ókor és a középkor folyamán nem törődött annyira a higiéniával. Főleg ez volt az oka annak, hogy a pestis és a kolera villámgyorsan betegítették meg az embereket és pusztították ki Európa akkori lakosságának a felét. Az életszínvonal emelkedésével azonban az ember körülményesebb lett. Ma is port törülünk, porszívózunk és felmosunk otthonainkban időről – időre, hogy tisztán tartsuk azt. Azonban nem csak otthonaink szorulnak takarításra hanem közintézményeink is. Az iskolákban napi rendszerességgel takarít a takarító az irodákban és a tantermekben. A szemeteszsákok is napjában többször kerülnek cserélésre. A gyárak telephelyein is ugyan ez a helyzet, mert ugyanúgy vannak irodák, mint a közhivatalokban. De itt, ami a legfontosabb az a gyártósor és a munkagépek tisztítása akár a műszakok végeztével is.  Tehát nem csak otthonunkban számít a tisztaság hanem bárhol, ahol tartózkodunk és ez napszaktól független igény. A www.satoraljaujhelyallas.hu oldalon nem csak takarítói hirdetéssel találkozhatunk, de vagyonőri hirdetés is fellelhető. Mindenkinek van ingó és ingatlan vagyona, amit igyekszik megvédeni. A francia forradalom óta tudjuk, hogy az embernek joga van a szabadsághoz az életéhez és a tulajdonához is. Tulajdona azonban a cégeknek is van, legyenek azok üzletek, raktárak, irodaházak. Ezeken a helyeken nagyon fontos, hogy legyenek olyan biztonsági emberek, mint a vagyonőrök, akik fegyverrel is felvannak szerelve. Egy boltban és egy telephelyen egyaránt meg kell akadályoznia egy lopást. Ehhez bizonyos időnként járőrözni is szokott a területen.

Az informatika a leggyorsabban fejlődő iparág

Az informatika tudománya a 20. század második felében kezdett kialakulni. Eredetileg katonai célokra fejlesztették ki a számítógépet is. Az első két generáció azonban még nagyon távol állt a mai generációtól, a számítógép nagy volt betöltött egy egész szobát neoncsövek, lyukkártyaolvasók és hosszú kábelek alkották és csak kettes számrendszerben volt képes számolni. A lyukkártyák pedig az információkat tárolták. Az 1970 -es években fogalmazódott meg az igény arra, hogy talán a lakosság számára is elérhetővé kellene tenni az eszközt. A nagy informatikai cégek az 1980 -as évek elején jöttek létre és megalkották az első lakossági számítógépeket. Az 1990 -es évek közepére a számítógép már alkalmassá vált dokumentumok készítésére és tárolására is. Megjelentek a mai szövegszerkesztő programok is. Az utóbbi tizenhét évben rájöttek arra is az emberek, hogy az internet mennyire hasznos mert nem csak információkat érnek el de meg is oszthatják azokat. Vannak, akik programozók és programokat írnak melyek egy adott parancssor alapján működnek, zenelejátszók, filmnézők. A rendszergazdák mindig ellenőrzik, hogy a gépek hibátlanul működnek-e. Azonban vannak, akik ezt a tudás rosszra használják és különböző vírusokat írnak, hogy akár kényes információkhoz is hozzájussanak. Tehát az embertől függ, hogy az informatikai milyen is. Jelenleg Püspökladányban keresnek most informatikust. Az álláshirdetés megtekinthető a www.puspokladanyallas.hu weboldalon.

Pultos

Pultosokkal találkozhatunk a kocsmákban, bárokban futhatunk össze. Ők szolgálnak ki a pultnál de néha felszolgálóként is helyt állnak. Kérhetünk ki üdítőket, szeszes italokat, vodkát, pálinkát. De azért jobb, ha mértékkel iszunk. Magyarország számos pontján találhatók ilyen helyek, amelyek vendéglátásra álltak rá de ételt nem szolgálnak fel, mint az éttermek. Inkább az italok azok, amikből a profit származhat. Ezek a vendéglátóhelyek a nap jelentős részében nyitva vannak és időről időre fel kell töltsék készleteiket. Sokan betérnek a vendéglátóhelyekre beszélgetni, meginni valamit. Sőt nem csak egyedül mehetünk be hanem cimborákkal is. Minden vendéglátós igyekszik megtartani a vendégkörét, bár egy idő után megtörténik a cserélődés. Most Kecelen keresnek egy vendéglátóhelyre olyan pultosot, aki felszolgáló is. Az állást a www.kecelallas.hu weboldalon tették közzé, hogy akinek az érdeklődési körébe tartozik az jelentkezzen. Minden fontos információ megtalálható az állás leírásában.

Forgácsoló

A fémet és a fát lehet forgácsolni bár csak utóbbiból lesz olyan forgács, amellyel begyújtani is lehet. A forgács tehát az asztalos munka mellékterméke a megmunkált faanyag apró darabkái. Ilyen maradványok a csiszolás után szoktak keletkezni és gyúlékonyak akárcsak a rendes fa. Tehát az asztalos először megméri a fát, hogy abból mekkora bútordarabot vagy bútor elemet lehet majd kimunkálni. Miután satuba fogta a fát elkezdi méretre vágni és csiszolni majd pedig szegecsekkel összeilleszti.  Elkészítve így egy polcot vagy komódot esetleg egy asztal lapját. Ezekhez tipikusan kemény fát szoktak választani, hogy ellenálló legyen és ne kopjon olyan hamar el. Ha az asztalos szünetet tart akkor van ideje összesöpörni és vödörbe önteni a forgácsot. A forgácsolónak nagyon pontosan kell dolgoznia akár Jászárokszálláson is ha oda veszik fel. Pedig most pont ott keresnek valakit, aki megtekinthette már az álláshirdetést a www.jaszarokszallasallas.hu weboldalon. ide azonban roppantul precíz szakembert várnak akinek még nagyon élesen és jól kell látnia ,hogy kimérje a pontos méreteket az elkészíteni kívánt tárgyhoz.

A húsfeldolgozóipar

A húsfeldolgozóiparMagyarország iparának jelentős részét tette ki a húsfeldolgozás már az Árpád korban is amikor a bor és nemes fémek mellett élőállatot hajtottak ki a vásárokba. De a tizedet és a kilencedet is meglehetett fizetni természetben tehát búzával, borral levágott állattal. A középkor folyamán fontosabbá volt az állatok levágása, hogy egy családnak télen is legyen húsa, amelyet sóval tartósítottak. A török hódoltság idején terjedt el az is, hogy sertést kezdtünk tartani, amit szintén levághattunk, ha muszáj volt. De inkább meghagytuk, hogy távol tartsa a mohamedán vallásúakat, akik nem ehetnek disznóhúst a vallásból kifolyólag. Mária Terézia is rájött, hogy ha van megfelelő mennyiségű termés akkor a földművelő réteg félre is tud tenni magának de adózni is tud belőle. A reformkor folyamán kezdtek kialakulni az ilyesfajta gyárak de jelentős lépés csak a dualizmus idejében történt amikor megalakult a Pick és a Gyulai, amely még ma is működő két gyár és családi vállalkozás. Ezután a magyar élelmiszeripar egy két terméke világhírre tett szert. Az első világháború után az élelmiszeripar volt az egyik ágazat mely az országhatáron belül maradt. A szocialista időkben államosították ezt az ágazatot is majd privatizálták 1990 -et követően. Tehát a húst több féle képpen fel lehet dolgozni, ott a karaj, a comb a lapocka a rengeteg belsőség. A www.jaszapatiallas.hu álláskereső honlapon most akár ebben az ágazatban is el lehet helyezkedni, hisz rengeteg hirdetés közül válogathatnak az álláskeresők !

Az építőipar története

Az építőipar történeteAz ember már az őskor óta vágyott arra, hogy tető legyen a feje felett. Ezt eleinte úgy érte el, hogy barlangokba húzódott. Az ókorban már háza is lehetett de a szegényebbek és a gazdagok között az otthonuk kinézetében is hatalmas volt a különbség. A középkorban és az újkorban is fenn állt a különbség, de egyre jobban közeledtek egymáshoz a társadalmi osztályok. A polgárosodással egységessé vált a gazdag polgárok és a középpolgárok stílusa az otthonaikat illetően is. A polgárosodás előtt a szegények házait nád esetleg szalma fedte a tetőn, míg a gazdagok már cserepet használtak udvarházaikon. A 20. században is szükség volt ácsokra, hogy a tetők elkészüljenek de más volt egy közhivatal és más egy egyszerű ember háza. A szocialista időkben a hullámpala volt a legelterjedtebb tetőfedő anyag faluhelyen. A rendszerváltás után azonban falun is felújították a házakat, így azok is cserepet kaptak az új gerendákra. A www.szarvasallas.hu oldalon ácsok  mellett festőket is keresnek a cégek. A festés már a középkorban is szakma volt, nemcsak az önkifejezés eszközének számított. A Reneszánsztól kezdve a festők egy része az egyháznak is dolgozott szentképeken és freskókon. Ez a manierizmus és a barokk ideje alatt sem változott. Amellett azonban, hogy a főurak portrékkal, tájképekkel és más festményekkel díszítették udvarházaikat, a festésnek más szerep is jutott mert a termek falait is ki kellett festeni. Ez utóbbi fontossága a 19. században is megmaradt. Ekkor már a középpolgárság is megengedhette magának az ilyesmit. De az államtól is sok megbízást kaptak, mert a középületeket és hivatalokat is ki kellett festeni. A szocialista érában a festés is, mint minden más a párt érdekeit szolgálta, bár a festőt, mint szakembert megbecsülték. A rendszerváltás után is fontos volt a házak felújítása és nem csak a tisztasági festés.

Az épületek építésének egyik fontos szakmája

Az épületek építésének egyik fontos szakmájaAz ókor óta építünk házakat és hivatalos középületeket is.  Legyen az családi ház, vagy más közfeladatot ellátó hivatal épülete, mind a kettőnek stabil alapon kell állnia. Az alapot általában beton adja, amely megfelelő mennyiségben lett elkeverve és meg is szilárdult. Ezután lehet felhúzni a falakat melyek állhatnak téglából vagy akár ytongból is.  A családi házak és hivatali épületek azonban inkább téglából vannak felépítve. Az építkezések alakalmával szükség van egy kőműves szakemberre. A szakember tehát egymásra helyezi a téglákat, amit a segéd ad neki, kötőanyagként maltert vagy habarcsot használ. A kötőanyag miatt a fal stabil lesz és nem mozdul el. Először azonban meg kell, hogy szilárduljon a kötőanyag. A kőművesekről Magyarországon a 16-17. századi források maradtak fenn, mert a kőművesek többnyire külföldről jöttek ekkor Habsburg alkalmazásban. A 18. századra a szakma elterjedté vált, így a nemesség is alkalmazhatott hazai szakembereket. Miután felépült egy ház, vagy épület, be kell vezetni a villanyt, ami a villanyszerelő feladata. A villany a 19. század óta számít létszükségletnek, akárcsak a vezetékes víz és a gáz. Az elektromos hálózat akárcsak a többi közműhálózat elavulhat, így átvizsgálásra és cserére szorulhat. Gyakori probléma, hogy az elektromos vezetékek annyira elhasználódnak, hogy a szigetelésük leválik, ami előbb-utóbb zárlathoz, és lakástűzhöz vezet. Ha a lakást sikerül is megmenteni, a legjobb dolog, amit tehetünk, hogy felújítjuk és korszerűsítjük, nagy mértékben igaz ez a századfordulón épített házakra, vagy a kevésbé rendben tartott szocialista korszakban felhúzott panellakásokra. Az elektromos hálózat korszerűsítése is időbe telhet attól függően mekkora épületről van szó. A villanyszerelő szakemberek minden esetben kivésik a falakat az új vezetékek számára, miután eltávolították a régi és egyúttal elhasznált vezetékeket. A szerelő ezután kiválasztja a megfelelő kábelméretet, majd elkezdi beilleszteni az új rendszert a kivésett helyekre, szigetelve és összekötve azokat. Egy darabig így nem kell aggódnia a tulajdonosnak amiatt, hogy valami zárlatos lesz. A legfrissebb hódmezővásárhelyi mérnök,szakmunkás állásokat hirdető honlapon ezek a szakemberek könnyen találhatnak munkát, hiszen rendkívül nagy rájuk a kereslet a városban és környékén.

Egy régi, de roppant fontos foglalkozás

Egy régi, de roppant fontos foglalkozásAz ember már az őskorban is hordott ruhadarabot mely bőrből készült, de az ókor óta viselt számára kényelmes ruhadarabokat. Ezeket általában a szabók szabták megfelelő méretre. Gyapjú és vászon állt a szegényebbek rendelkezésére ruhájuk alapanyagául, míg a gazdagabbak megengedhették maguknak a selymet és más kelméket is. A 18. században megjelent a textil, mint ruházati alapanyag, így kényelmesebbek lettek a ruhák. Azonban a szabók varrási tudományára is szükség volt ahhoz, hogy az adott ruhadarab kényelmes legyen viselője számára. Emellett, ha az anyag elért és elszakadt akkor meg kellett varratni. Ez ma sincs másképp csupán a műanyagból származó polietilén is az alapanyagok sorába került. A szabónak minden ruhadarabot át kell tudni szabnia, ha szükséges. A szabók munkája tehát igen is fontos így nem csoda, hogy Gyomaendrődön és környékén is keresnek szabó munkatársat a legfrissebb helyi mérnök állásokat hirdető weboldalon, csak úgy mint asztalost is. Minden embernek szüksége van bútorokra ahhoz, hogy az értékeit és tulajdonát is tudja tárolni valahol. Régen is használt az ember ládákat tárolásra, de akkor még nem is volt olyan sok vagyontárgya.  A 18. század végén azonban általánossá vált az, hogy az embereknek tulajdona legyen. A 19. századtól már a mai modern értelemben vett bútorok minden házban megtalálhatók voltak. Ha valaki egyedi dologra vágyott, akkor megcsináltatta az asztalos szakemberrel. Ezen szakma a jelenkorban is fontos, hiszen nem csak asztalokra van szükségünk, hanem vitrinekre, komódokra szekrényekre is. Van, hogy csak felújítani akarjuk bútorainkat, ehhez méretet kell venni róluk majd a megfelelő színű keményfából jellemzően bükkből vagy tölgyből elkészíttetni annak felújított darabját. Így akár bármely bútorunk rövid időn belül megújulhat, amivel akár pénzt is spórolhatunk.